Get Adobe Flash player

NÉPISKOLÁK ÖSSZEÍRÁSA PEST MEGYÉBEN 1771-BEN

            Az 1760-as évek közepétől kezdve a bécsi udvarban már erőteljesen érvényesültek a felvilágosult abszolutizmuskormányzási módszerei. A cél: a feudális abszolutizmus erősítése különféle reformokkal; e reformok jelentős része azonban – alkalmazóik szándéka ellenére – már a polgári társadalmi fejlődés irányába mutatott és hatott.


            A felvilágosult abszolutizmus elsősorban hasznos állampolgárok nevelését várta el az iskoláktól: egyrészt hogy hivatalnokok, ügyvédek, mérnökök, orvosok s különféle egyéb értelmiségi szakemberek megfelelő számban álljanak az állam rendelkezésére; másrészt, hogy az alsóbb társadalmi rétegek között is szélesebb körben terjedjen az alapműveltség, hogy így tömegbázist kaphasson a fejlettebb ipar és kereskedelem, illetőleg az új művelési módszereket alkalmazó mezőgazdaság.

            Ugyanakkor az uralkodó – Mária Terézia – kinyilvánította a mindenkori magyar királyrendelkezési és felügyeleti jogátaz összes magyarországi iskola felett. Az állami-világi hatalom első ízben ekkor jelentkezett hazánkban iskolaügyi jogigénnyel.

            Mária Terézia azonban uralkodói hatalmából eredően csupán az iskolák feletti rendelkezési és felügyeleti jogát legalizálta ekkor, de az iskolák konkrét anyagi fenntartásánakfelelősségét és kötelezettségét meghagyta továbbra is az egyházaknak.

            Az ekkorra már széleskörűvé vált hazai alsó-, közép- és felsőszintű iskolarendszer mindegyik intézménye továbbra is egyházi-felekezeti jellegű és fenntartású maradt, egyházak szerinti pedagógiai irányítással. „Civil” fenntartású iskola ekkor – és még sokáig – nem létezett.

            Mária Terézia 1769. november 9-i rendelkezésével utasította a kancelláriát, hogy indítsa meg a magyarországi népoktatás korszerűsítésével kapcsolatos munkálatokat.

            A legelső feladat e téren egy statisztikai felmérés elkészítése volt. A kancellária intézkedésére a Helytartótanács rendelkezést küldött a megyékhez és a szabad királyi városokhoz, hogy készítsenek összeírást a területükön levő népiskolákról, pontosan meghatározott adatokat gyűjtve össze róluk.

            Az összeírás keretében egységesen mindegyik népiskoláról a következő adatokat kellett feljegyezni:ki a tanító; hány tanulója van s milyen vallásúak; az általa oktatott tananyag; mi a jövedelme, s ezt kitől kapja; mit kellene javítani a tanító munkájában, mikor érkezett a helységbe az első tanító; szükség van-e további tanítóra a helységben.

            Az összeírásban mindegyik korabeli adat hiteles: egyrészt nem állt érdekében senkinek sem az adatok eltorzítása, esetleges „kozmetikázása”; másrészt a hivatalos megyei „közeg”, s a helyi egyházi elöljárók jelenléte is biztosította az adatok megbízhatóságát.

            A felsőbb állami hatóságok rendelkezését Pest-Pilis-Solt vármegye elöljárói is megkapták, s szabályszerűen teljesítették az utasításban foglaltakat.

             A latin nyelvű összesítést a megye közgyűlése 1771. április 20-án hagyta jóvá és terjesztette fel a Helytartótanácsnak.

A LATIN NYELVŰ VÁRMEGYEI JELENTÉS

MONORRA VONATKOZÓ RÉSZLETEINEK

MAGYAR NYELVŰ FORDÍTÁSA

JELENTÉS A VÁCI JÁRÁS

TANÍTÓINAK ÖSSZEÍRÁSÁRÓL

„Alulírott ezennel tanúsítom, hogy a Kegyelmes és Nagyméltóságú Királyi Helytartótanács  inimatuma szerint helységenként összeírandó tanítókat az előírt és lejjebb felsorolt pontok alapján a váci járás helységeiben az alant közölt módon összeírtam, éspedig

1. Ki a helységben a tanító?

2. Hány és milyen vallású tanulót tanít?

3. Mit tanít és milyen módszerrel?

4. Milyen jövedelme van és honnét?

5. Hogyan lehetne a tanító helyzetén javítani?

6. Mely évben hozták a tanítót?

A felsorolt módon elkészített jelen tanítóösszeírásról a vármegyének jelentést teszek.

Pest 1771. április 19.

                                                                                           Bajóky József

                                                                                 A váci járás alszolgabírája

Monor faluban (Monor)

1. Beleky Szabó István református tanító, nős, Gergely napja óta tanít.

2. 76 mindkét nembeli református tanulót tanít.

3. Az elemi ismereteket tanítja egészen a rudimentumokig (kezdő fokozata), az ő vallása katekizmusát, s az aritmetika egyszerű elemeit.

4. Kap 25 forint fizetést, 5 pozsonyi mérő rozsot, 8 mérőt termő szántóföldet két vetőben, 1/2 mázsa sót, egy mázsa húst, minden tanuló után 1/2 mérő rozsot, 7 csöbör bort s az esedékes stólajövedelmeket.

5. Semmi.

6. Azt mondják 1567-ben jött az első tanító.

A lányok oktatója Bora András 78 tanulót tanít.

3. Az egyházi s világi elemi ismeretekre tanítja őket.

4. Kap 15 forintot, 12 mérő rozsot, és minden tanuló után 1/2 kilát, két vetőben, 6 mérő vetőmaggal bevehető szántóföldet, 1/2 mázsa sót.

5. Semmit.

6. Az első (lány) tanító 60 éve jött.

Monor faluban (Monor)

1. Bratkó János római katolikus tanító.

2. Van 20 mindkét nembeli saját vallásán lévő tanítványa.

3. Olvasást, írást és katekizmust tanulnak.

4. Az egri káptalan intézkedéséből van szántóföldje, fél jobbágyteleknyi rétje, 15 forint, s ugyanennyi kila gabona jövedelme, azonkívül a párbér és a mellékes stólajövedelmek.

5. Helyzete körül semmi.

6. Az első tanító kb. 13 éve érkezett.”