Get Adobe Flash player

 

 

 

         „A magyar reformáció egyik legdrágább gyümölcse volt a református iskola. Ahol eklézsiáink megalakultak, ott hamarosan megszülettek az iskolák is.

Egyszerű magyarázata volt ennek: a Bibliához olvasni tudó ember is kellett. Ezért volt elválaszthatatlan a templom és iskola.

Aközépkorban a papok és az előkelők kiváltsága volt az írás-olvasás mestersége, a reformáció után születik meg a népiskola és indul útjára a népi művelődés.

A nagy református kollégiumok, mint boldog magvetők szórták széjjel apró iskolák magvait.

Kikeltek és kivirágoztak.”

 

E szavakkal idézi fel Dr. Fónyad Dezső, monori református lelkipásztor 1941-ben megjelent munkájában a református népiskolák – köztük a Kossuth Lajos Általános Iskola ősének – születését.

Monoron – valószínűleg egyrészt Pest megye legnépesebb protestáns városának, Ceglédnek a hatására; másrészt az 1567. évi debreceni református zsinat hatására[1]1567-ben alapította meg a református egyház iskoláját.

Ezekben a falusi népiskolákban kezdetben a tanítást maga a pap végezte, majd a tanító (ludi magister = iskolamester)vette át ezt a feladatot. A tanulók nevelése mellett a tanító feladata volt a templomi kántori szolgálat ellátása is. A tanítót a lelkipásztor és a helyi lakosokból álló elöljáróság mindig csak egy esztendőre bízta meg, s annakelteltével vagy “marasztották”, vagy pedig elküldték, attól függően, hogyan voltak megelégedve a munkájával.

 

Iskolánkról az első írásos feljegyzések a XVIII. századból származnak.

Földvári István lelkipásztor, aki először gondolt arra, hogy a monori református gyülekezet történetét feljegyezze, 1764. február 24-én megkezdte a hatvanéves öregek kikérdezgetését, és az ő emlékezetükön keresztül 1630-ig tudott visszamenni a múltba.

Az elbeszéléseket Protokolum Ecclesiae Reformatae Monoriensis címen adta közre.

Ebben lejegyzi Burján István, több mint 60 éves öregember szavait, aki elmondta: ”Szüleitől hallotta, hogy e falu szétszóratásaelőtt történt, amikor Mohamed sok  ezer emberrel Bécset ostromolta, mondja, hogy sokszor hallotta, hogy ennek a falunak a  feldúlása előtt híres tudós és hűséges református lelkipásztora volt sok esztendőn keresztül, akinek Bogdányi Péter volt a neve, aki a feldúlatás idején, az ő szüleivel együtt a faluból és egyházból elmenekült, és a szétszóratásban pusztult el.”

Egy másik református ember, Juhász István, elbeszélte, hogy szüleitől őis hallott ugyanerről a tudós lelkipásztorról, Bogdányi Péterről, s hozzátette, hogy hallott ő még egy bizonyos iskolamesterről is, név szerint Inczédi Jánosról, aki felől úgy tudja, hogy a szétszóratás előtt „e hely iskolájának néhány éven keresztül dicséretes hasznára volt, és az egyháznak akkora kegyét nyerte el, hogy a szétszóratásból visszatérő lakosok a nevezett Inczédit rövidesen meghívták az egyházba isten igéjének szolgálatára.

Ugyancsak Földvári István állította össze az öregek emlékezése alapján az első tanítók névsorát: Tsepregi Georg, Tsiszár Ladisl. hic praefuit schola ab Anno 1748 usquc ad Annum l745. Előtte voltak Halászi, Patai, Horváth, Kismarjai, Földvári, Kunhegyesi, Bicskei, Borosznyai, Liszkai, Dadi, Debreczeni, Szombati, Munkátsi, Szalontai, Burján, Laki, Ráczkevi, Halászi és a legelső oskolamesterek : Michael Sziráki, Stephan Szikszai, Michael Váli.

 

A XVIII. században a felvilágosult abszolutizmus királynője, Mária Terézia felismerte, hogy elodázhatatlan az oktatásügy terén való előrelépés. Ezért született meg 1777-ben híres rendelete, a Ratio Educationis, mely először szabályozta országos szinten a hazai közoktatást.

E rendelet előkészítéseként 1770 végén, 1771 elején mind a vármegyék, mind az egyházmegyék jelentést küldtek a helytartótanácsnak a területükön fennálló iskolákról. [2]

Az 1771. évi vármegyei jelentés alapján tudjuk, hogy a monori Kossuth Lajos Általános Iskola ősét 1567-ben alapította a református gyülekezet.

 

Az iskola épületérőlaz első biztos adatunkcsak 1788-ból van, amikor a református egyházegy új fiúiskolát építtetett a mai földszintes épület helyén. Ekkor a monori szőlőhegy még benyúlt egészen a református templomig, a régi iskola ajtajáig, valamint a templom körül elterülő régi temetőig.

A kiegyezést követően 1868-ban megszületett a népoktatási törvény, amely kimondta az általános tankötelezettséget a 7. évtől a 12., illetve – ismétlőiskola látogatásával – a 15. életév betöltéséig.

Emiatt – valamint Monor lélekszámának emelkedése miatt is – a XIX. század derekán újra szükségessé vált az iskola bővítése. 1872-ben az egyház a földesúr segítségével a régi fiúiskola helyén felépítette az iskola máig is álló földszintes épületét.

Aziskola államosítására 1885-ben került sor.

Ekkor a tanfelügyelő válaszút elé állította a monori református egyházat: 1885 őszére vagy felújítják az iskolát‚vagy pedig ő azt használhatatlannak nyilvánítja, és Pest megye tisztifőorvosával bezáratja. Mivel az egyház a felújítást – más adósságai miatt – nem tudtaelvégezni, az akkori tanfelügyelő viszont aztígérte, hogy az állama földszintes épület helyén egy éven belül új, emeletes épületet építtet, az iskola állami kézbe került. Az újépületre végül 23 évet kellett várni.

1908-ban kezdődött az emeletes iskola építése Nagyapponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi minisztersége idejében Bartha Mór királyi műszaki tanácsos tervei szerint és vezetése mellett. Az építőmester ifj. Gulyás János volt. Az iskola 1909-ben került átadásra.

1928-tól 1945-ig Borzsák Jenő és Horváth Károly igazgatásával működött az iskola.

A II. vi1ágháború végén, 1944-től 1946 januárjáig az iskola épületében orosz katonai kórházat rendeztek be.

1945márciusától az intézmény Oláh István igazgatása alatt, mint központi iskola üzemelt.

1945 decemberében új igazgató került az iskola élére Ivanovits István személyében.

1948-ban az iskolák államosításakor ezen iskola igazgatása alá került a megszüntetett római katolikus iskola, és vele együtt a katolikus templom mellett álló – mára már lebontott – kisiskola”.

Ebben az épületben indult meg – Pest megyében az elsők között – 1953-ban a napközi otthon, majd 1969-ben a kisegítő (gyógypedagógiai) iskola. (Utóbbi 1980-ig működött a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatása alatt.)

            1950-től Rónay György lett az iskola igazgatója.

            1954-ben– a pontos dátumot még nem ismerve – ünnepelte meg fennállásának 300. évfordulóját az intézmény, és ekkor vette fel Kossuth Lajos nevét.

1956-tól1968-ig Fülöp Lóránd, majd 1968-tól 1978-ig Hunyadi Lászlóné volt az igazgató.

1973-ban jelentős társadalmi összefogással, a település üzemeinek segítségével rövid idő alatt felépült az iskola tornaterme.

1984-ben – Csák András rajz szakos tanár munkájának köszönhetően – a tanulók és nevelők által összegyűjtött tárgyi és írásos emlékekből, a régi népi élet eszközeiből iskolatörténeti kiállítás „iskolamúzeum”[3] nyílt az iskolában.

1978-tól1998-ig Nagy Tiborné igazgatónő vezette az intézményt, majd azóta Marunák Ferenc az igazgató.

Az iskolába járó gyerekek magas száma miatt – mely 1991-ig, a monori Ökumenikus Általános Iskola megnyitásáig 800 és 1000 fő között mozgott – a központi épület mellett más épületeket is igénybe kellett venni az oktatás céljaira. Így került a napközi otthon 1964-ben a jelenlegi helyére a Bajcsy Zsilinszky út 11. sz. alatti épületbe.

Használta az intézmény néhány évig a Dózsa György utca 40. sz. alatti épületet is, miután ott az óvoda megszűnt. 1990-től az alsó tagozat a Kossuth Lajos út 71. sz. alá, a volt községi tanács épületébe költözött.

Ezzel és a negyedik monori általános iskola megindulásával vált lehetővé a tanulók és nevelők régi álmának, az egyműszakos – csak délelőtti – tanításnak a megszervezése.

1990-től az iskola központi épülete is bővült a szomszédos Batthyány utcai ház és telek megvásárlásával.

Nagymértékű társadalmi segítséggel és összefogással 2007-re sikerült egy régen várt sportudvart kialakítani a szintén szomszédos József Attila út 4. sz. alatti telken.

Az iskola nevelőtestületének szakmai, nevelő és oktató munkáját évtizedek óta az új, eredményesebb módszerek keresése és alkalmazása jellemzi. Így kerülhetett sor például még régebben az orosz nyelv tagozatos szintű oktatására; testnevelés tagozatos osztályok szervezésére; a kosárlabda iskolai oktatására;az angol nyelv oktatásának bevezetésére;aszaktantermi rendszer kiépítésére; a kis létszámú (korrekciós) első osztályok és az előkészítő, fejlesztő osztályok indítására; a nívócsoportos oktatás megszervezésére; a számítástechnika tanításának elsők közötti bevezetésére; a szorobán oktatására; az osztályfőnöki órák tematikájának átalakítására. Legutóbb pedig az „Erkölcstan, bibliaismeret” órák beillesztése történt a délelőtti tanítási órák közé.

A nevelőtestület több éves belső fejlesztő munkájának eredményeképpen a helyi lehetőségekhez és igényekhez igazodva készült el az iskola pedagógiai programja[4], mely az iskolai nevelő és oktató munka alapját képezi.

A folyamatos újító munka mellett az iskola tantestülete fontos feladatának tekinti a nemzeti múlt és a helyi hagyományok ápolását. Többször ismétlődő, az egész városra kiterjedő rendezvények, vetélkedők megszervezése jelzi ezt egy-egy történelmi személyhez, évfordulóhoz kapcsolódva.

Őrzi és ápolja az iskola névadójának, Kossuth Lajosnak az emlékét is, nem csupán helyben, hanem az Országos Kossuth Szövetség munkájába is bekapcsolódva.